A bérkompenzáció 2012 rendszere értelmében jövőre senkinek nem fog csökkenni a nettó bére. Ez úgy valósítható meg Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint, hogy a szükséges emelés 5% feletti részét az állam visszatéríti a munkáltatóknak, a magánszemélyek pedig kompenzációjuk kérelmével a Munkaügyi Központokhoz fordulhatnak majd a tervek szerint.
2012-ben a személyi jövedelemadó jelentősen átalakul. A változtatás mindenkit érint, mivel egyszerre szüntetik meg az adójóváírást, és vezetik ki a félszuperbruttót.
{loadpositon user9}
Ez a lépés a munkavállalói oldalon adóteher csökkenést eredményez majd, de a munkáltatói oldalon ugyanakkor adóteher növekedést okoz. Korábbi ígéretek szerint azok a munkavállalók, akiknek csökkenni fog a nettó bére, azok kompenzációt kapnak majd, de ennek a technikája jelenleg még nem ismert.
2012-ben a 202.000.-Ft-os havi bruttó jövedelem határig egységesen 16% adót kell fizetni. Mivel azonban a 16% mellett bizonyos jövedelem kategóriában már nem jár vissza kedvezmény, így ez jövedelem csökkenést fog okozni. Ennek elkerülése végett a kormány életbe léptet majd egy két lépcsős kiigazító megoldást. Az első lépcső azt jelenti, hogy a munkaadó olyan mértékű béremelést ad, amivel a munkavállaló nettó bére nem fog csökkenni. Amennyiben a munkáltató ezt a lépést megteszi, úgy ennek a kompenzációnak egy részét az állam átvállalja a munkaadótól. Ez pontosítva a következőképpen néz majd ki. A munkaadó vállalja a költség 5%-os emeléséig történő kompenzációt, az 5% fölötti részt pedig az állam. Ez egy minimálbérért dolgozó munkavállaló esetén azt jelentené, hogy 18%-os béremelésre lenne szüksége, amely nagyjából 18%-os költségnövekedést jelentene. Ebből a 18%-ból 5%-ot a munkaadó, 13%-ot pedig az állam vállal.
Ez tehát jelenti, hogy egyharmad-kétharmad arányban oszlana meg a költség a munkaadó és az állam között – de csak minimálbér esetén. Magasabb jövedelem kategóriában már fele-fele arányú lesz a megoszlás, vagy egy bizonyos ponton túl, pl. 180.000.-Ft-os bruttó béren felül az államnak már nem is kellene hozzátennie semmilyen kompenzációs százalékot.
A Munka Törvénykönyve tartalmazza az 5%-os elvárt béremelés mértékét. Vajon a fent említett 5% jelenti az elvárt béremelést? Tartalmilag igen a válasz. Ezzel a lehetőséggel a kormány mintegy ajánlást fogalmaz meg a munkáltatóknak. Azon munkáltatók, akik teljesítik a béremelést (minimálbér esetén 18%), azok a munkaadói adójukból (mostani nevén szociális hozzájárulási adó) kedvezményt kapnak. Minimálbér esetén az emelés kötelező jellegű.
A munkáltatók saját maguk döntik el, hogy megadják-e a kompenzációt. Az a munkaadó, aki 100%-osan teljesíti az elvárt béremelésről szóló térvény feltételeit, az élhet azzal a lehetőséggel, hogy megadja-e, vagy sem, a kompenzációt. Az elvárt béremelésről szóló törvénynek más konzekvenciái is vannak arra az esetre, ha elmarad az emelés.
A munkaadó számára eldöntendő kérdés, hogy részt kíván-e venni a bérkompenzáció 2012 rendszerében. Amennyiben igen, úgy az állam nagy mértékben kárpótlást nyújt az esetleges veszteségért. Ez azt jelenti a munkaadó számára, hogy kérhet támogatást, részt vehet közbeszerzésekben, vagyis részese lehet a szabályszerű, könnyű működésben. Az állam mindössze azt kéri a munkaadóktól, hogy vegyenek részt az adórendszer átalakításában.
A bérkompenzáció 2012 rendszerének második lépése még nincs kidolgozva. Ugyanis nem tisztázott, hogy mi történik abban az esetben, ha a munkáltató mégsem emeli meg dolgozójának a bérét olyan mértékben, hogy az ne csökkenjen nettó értékben. Nincs eldöntve, hogy ilyen esetben a munkavállaló hová fordulhat jogorvoslatért. Szóba került a NAV, de lehet, hogy ezek a szervek a kormányhivatalok lesznek, illetve az ezekben működtetett munkaügyi központok.
Még az a kérdés sincs tisztázva, eldöntve, hogy ki és milyen módon fogja havonta kiszámolni, hogy nettó bére mennyivel csökken, mennyivel kap kevesebbet, mint az előző évben. Nem tudni, hogy hová lehet majd fordulni ez ügyben. Egyes elképzelések szerint havonta lehet majd kérni ilyen számítást, más elképzelések szerint negyedévente. Lehet, hogy a bérjegyzék bemutatása elegendő lesz a munkavállaló részéről, de lehet, hogy ezt a munkaadónak kell megtennie valamilyen nyilatkozat formájában. A pontos eljárási mód kialakítás alatt van jelenleg.
A bérkompenzáció 2012 rendszerének egyharmad-kétharmad százalékos megoszlása az állam és a munkaadók között már most bekerült a törvénybe. 2013-ban is élni fog ez a százalékos megoszlás, de akkor majd a tervek szerint az 5%-hoz képest még egyszer 5%, vagyis összesen 10%-ot tesz majd ki a megoszlás, és arányosan kevesebbet fog az állam állni.
Ez azt jelenti, hogy a harmadik évben már teljes egészében munkáltatói teher lesz a bérkompenzáció. Ugyanakkor az állam már ezzel a munkával párhuzamosan dolgozik egy célzott munkaadói kedvezményes rendszer felállításán. Már most bekerül a törvénybe egy olyan rendelkezés bevezetése 2013-as kezdési dátummal, amely alacsony képzettségűek foglalkoztatása esetén ad jelentős kedvezményt a munkaadónak. Ennek oka az, hogy az az általános kedvezmény, amelyet az adójóváírás jelentett, számos visszaélésre ad okot, rontja a rendszer arányosságát és átláthatatlan, ezzel szemben a célzott, a valóban érzékeny, hátrányos helyzetű célcsoportok számára adott munkaadói kedvezmények sokkal olcsóbbak az állam számára, ugyanakkor sokkal hatékonyabban jutnak el a megfelelő helyre.
A korábbi években a kormány inkább a társasági adóban adott a munkáltatóknak kedvezményt, most viszont ez a tendencia megfordul, és inkább a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó, vagyis a tb-járulék csökkentésével, vagy az arra adott kedvezménnyel akar ösztönözni. Ennek oka pedig az, hogy a munkaadót abban az évben kívánja az állam kedvezményben részesíteni, amikor vállalkozását beindítja, vagyis a legnehezebb időszakban akar segíteni, nem pedig csupán 3-4 év múlva.
Balog Ádám szerint a munkaadóknak, a vállalkozásoknak végeredményben jót tesznek majd ezek az adókedvezmények, még úgyis, hogy kötelező jellegű rájuk nézve a bérkompenzáció. Bár még számos kérdés nem tisztázott, de hozzáállásuk pozitív a bérkompenzáció 2012 rendszeréhez.
Nagyjából tisztázott a terhek összegének nagysága, amelyet ez a kompenzáció jelent a munkaadónak és az államnak egyaránt. Az állam 84 milliárd Ft-ot céltartalékolt a versenyszektor kompenzációjára. Ezen felül rendelkezésre áll 64 milliárd Ft, amelyet az állam a saját dolgozói, az állami szféra kompenzációjára tartalékolt. De még ezen összegeken felül is lesz egy ma még nem számszerűsített összeg a munkavállalók direkt kompenzációjára. Vagyis az állam a költségek több, mint felét magára vállalta, mintegy 170 milliárd Ft összegben.
Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára elmondása szerint 2 év arányában lényeges személyi jövedelemadó csökkentések történtek az összes munkavállaló vonatkozásában. Összességében mintegy 500 milliárd Ft-al csökkent az szja teher. Ez a munkáltatók számára is tehercsökkenés, hiszen ennyivel kevesebb bért kell emelni, vagy legalábbis kevesebbel kell bért emelniük ahhoz, hogy a munkavállalóik nettó pozíciója jobb legyen. Ehhez viszonyított a fentiekben említett 84 milliárd, illetve 64 milliárdos összeg, illetve az, amit a munkavállalók kompenzációjára az állam még elkölt.
A munkavállalókra 2012-ben még további teher növekedés vár, hiszen 1% ponttal emelkednek jövőre a munkavállalókat érintő tb járulékok. Ez a 180-200.000.-Ft-ot kereső munkavállalók esetében nettó jövedelemcsökkenést fog majd okozni, amely viszont nincs benne a bérkompenzáció körében.
Orbán miniszterelnök 40 milliárd plusz ÁFA bevételt irányzott elő. Ez pedig sokkal szigorúbb adóhivatali fellépést és behajtást feltételez az elmúlt évekhez képest. E szigorú behajtáshoz a NAV számos hatékony fellépési jogosítványt kap jövőre, ezáltal pedig stabilnak látszik az adóláb a 2012-es költségvetésben. Az idei évre tervezett 40 milliárd ÁFA is minden bizonnyal be fog folyni az államkasszába.
Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint, sikeres, ösztönző és megvalósítható lesz a bérkompenzáció 2012 rendszere.